Elkepeszto modon szalad az ido, mar vegere ertunk a szeptembernek es bekoszontott az oktober is, ugyhogy most megmutatom, mikert lelkesedtem nagyon az osz elso honapjaban. Sajnos a koltozes es az ebbol fakado nethiany miatt nem tudtam elobb posztolni, de jovohettol lesz internetunk, ugyhogy minden visszaall a rendes kerekvagasba.

A legnagyobb kedvencem – nyilvanvaloan – az uj lakasunk, amit Kristiansundben berlunk, es a kozpont kozepen van. Eszmeletlen a kilatas, egy masik szigetre neznek az ablakaink, egymas hegyen-hatan a cuki szines hazakkal, az alattunk levo kikotoben pedig a nagy oceanjaroktol kezdve a halasz es szallitohajokon at a szigeteket osszekoto vizibuszig mindent latni. Tiz meterre van tolunk a belvarosi “plaza”, ugyhogy a bevasarlas eleg konnyu, egy saroknyira a mozi es 10 percen belul minden, amire szuksegunk lehet. Bar a lakasban meg halomban allnak a dobozok es a kek ikeas zacskok, de mar igy is nagyon koselig. 🙂 Lesz majd egy bejegyzes Kristiansundrol, amikor mar jobban ismerem a varost es ismerosebb leszek az itteni dolgokkal.

Kovetkezo kedvencem egy csodaszep oszies ruha egy Indiska nevu boltbol. Alapvetoen keleties, nagyon mintas, nagyon szines ruhakat es lakberendezesi targyakat arulnak. Ezt a ruhat meg Trondheimben vettem, itt sajnos nincs uzletuk, bar online lehet rendelni. Szuletesnapomra kaptam egy ajandekkartyat, ugyhogy jopar ruhat es lakastextilt vasaroltam naluk a nyar folyaman. Szuletesnapi partira, turistaskodashoz egyarant tokeletesek.

Mivel a sutes az egyik hobbim, igy a kedvenceim kozul nem maradhat ki egy szuper bookazin, azaz egy olyan kiadvany, ami feluton van a konyv es a magazin kozott. Ez a lapszam csak es kizarolag sajttortakkal van tele, gyonyoru kepekkel, illusztraciokkal es nem mellesleg baromi jo receptekkel. Mivel a sajttorta nalunk a legnagyobb favorit, ezert ez egy must have-darab volt. 🙂

Kovetkezo kedvencem egy Stormberg kabat kimondottan oszi idojarasra. Ez a marka a kedvencem a Bergans mellett, mindketto sport- es turaruhazatot, kabatokat, kiegeszitoket gyart es forgalmaz. Mindket marka magas minosegu, megbizhato, nincs koztuk kulonbseg azon a szinten amilyen ruhakra nekunk szuksegunk van, professzionalis szinten azert jobb a Bergans (es minden esetben szamottevoen dragabb is). Az uj kabatom sotetlila (!) szinu, szel- es vizallo, belul puha polarreteggel melegit. Ha Trondheimben jarnatok es ilyesmi ruhara van szuksegetek, akkor mindenkepp a Stormberg outletet ajanlom, 50-70%-kal olcsobb ott minden.

Utolso elotti kedvencem egy szimpla tablet tarto az Ikeabol, amit egyebkent recepteskonyv tamasztasra is hasznalok a konyhaban. Egyszeru, de nagyszeru, a szine, texturaja pont olyan, mint az etkezoasztalunke.

Az utolso kedvencem egyben ketto is: egy gyonyoru, sotet rozsaszin hanga, amit bar kintre kene tennunk, de terasz hijan csak az ablakparkanyig jutott, es a lila mini orchidea, ami egy Velkommen til Kristiansund! (Isten hozott Kristiansundben!) ajandek volt.

Hat ennyi volt szeptemberben, egy honap mulva jonnek az oktoberi kedvencek, egy mar meg is van beloluk. 🙂

Az alabbiakban 5 olyan norveg mondast mutatok nektek, amik nagyon hasznosak, igazak, vagy szimplan csak viccesek. 🙂

1. Det finnes ikke dårlig vær, bare dårlige klær. Ez az elso es legfontosabb! Nincs rossz ido, csak rossz ruha. Azaz ha megfelelo a ruhazatunk, vedve vagyunk mindenfele idojarastol. Eso, szel, ho, hideg vagy vihar nem kifogas, csak rendes ruhat kell magunkra venni es maris mehetunk ki a szabadba, turazni, vagy egyszeruen csak munkaba, varosba.

2. Ut på tur, aldri sur! Kicsit nehezen fordithato, de az a jelentese, hogy ha kint vagy a szabadban turazni, sosem vagy/leszel szomoru. Tehat egeszsegesse, frisse, jokedvuve tesz minket, ha setelni, turazni megyunk a termeszetbe, akar a kicsit hidegebb ido ellenere is.

3. Frisk som en fisk. Az elozo kettobol kovetkezik: egeszseges, mint a hal. Azaz magyarul egeszseges, mint a makk! 🙂

4. Koselig. A legnehezebben korbeirhato. Igekent azt jelenti, amikor jol erezzuk magunkat, valami boldogga vidamma tesz. Jelzokent akkor hasznaljuk, ha egy otthon, egy talalkozo, egy szituacio volt ‘koselig’, azaz jo, csendes, meghitt, vagy eppen vidam, emlekezetes, felhotlen. Peldaul egy oszi esten a parunkkal egymas mellett olvasni koselig, egy barati kavezos, beszelgetos talalkozo szinten koselig, es csaladi sutos nap az adventi idoszakban is mindekeppen koselig. Ez egyebkent az egyik legtobbet hasznalt kifejezesuk a norvegoknak.

5. Ha det på badet din gamle sjokolade! A kakukktojas. Ezt gyerekek mondjak egymasnak az oviban, jelentese valami olyasmi, hogy viszlat a furdoben te oreg csokolade. De ez a kedvencem, mert ez volt az elso kifejezes, amit megtanultam, meg mielott elkezdtem volna a norveg kurzust. Nehez volt elsore, mert hallas utan jegyeztem meg, nem tudtam, hogy hol vegzodik egy szo es hol kezdodik az uj. 🙂 Aztan egyszer, meg az ittletem elejen bevetettem jatek kozben a gyerekeknek a csaladban, akik tudtak, hogy meg nem beszelek norvegul es teljesen lefagytak tole. 😀 Azota persze mar norvegul beszelunk egymassal, es ha ki is csuszik egy-ket szo angolul, rogton rank szolnak, hogy norveg tanulas van, valtsunk szepen vissza norvegra! 🙂

Nagy pakolasban vagyunk, ugyanis a hetvegen koltozkodunk Trondheimbol Kristiansundbe, egy kikotovarosba, ami negy szigeten terul el. A ket hely csak 200 kilometerre van egymastol (itt ez nem tavolsag), de errefele nincs autopalya, igy az ut 3,5-4 oras. Ketszer egysavos uton, a hegyekben, a tenger mellett, hidakon es alagutakban fut az ut es kompra is kell szallni. A mi helyzetunk jelenleg olyan, hogy mivel segitsegre is szuksegunk van es egy hetvegen csak egyszer tudunk fordulni, ezert majdnem egy honapon at koltozkodunk. Ezt azt jelenti, hogy a honap elejen volt segitsegunk, tehat egy koltozos korunk az uj helyre, atvettuk a lakast, idokozben levittunk egy autonyi cuccot a nyaraloba is (ez teljesen mas helyen van) es most megyunk a masodik es egyben utolso nagy korre, szinten segitseggel. A lakast jovoheten kell atadnunk, szoval hetfotol par napig kempingezunk a lakasban, agy helyett felfujhatos matrac, fozes helyett pizza, szekreny helyett borond lesz. 🙂 Mivel a honap elejetol reszletekben ugyan, de folyamatosan pakolunk, dobozolunk, mar kelloen alabbhagyott a lelkesedesunk, de mar latjuk a veget. Szoval messze meg a berendezett uj lakas, de addig is, itt van par remek dal, mindenfele kapcsolat nelkul, egyszeruen csak passzolnak a csomagolashoz. 🙂

Kezdjunk egy olyan dallal, ami Kristiansundrol szol, megiscsak oda koltozunk 🙂

Kulfoldre koltozokent vannak olyan dolgok, amik elsore furcsanak tunhetnek, ami itt mashogyan mukodik, amit az itteniek maskeppen csinalnak, mint a magyarok. Ha hosszu tavra tervezunk kulfoldon (marpedig en arra tervezek), akkor ehhez hozza kell szokni, bele kell razodni, kulonben nem tudunk beilleszkedni a tarsadalomba. A sajat eletunket nehezitjuk meg, ha ellenallunk a valtozasoknak, ezeket el kell fogadni es kihozni beloluk a legjobbat. A formalodas hasznos es javunkra valik, nem egyfajta kenyszert jelent, egyszeruen csak mast, mint amit es ahogyan megszoktunk. Egyes helyzetekhez konnyebb alkalmazkodnunk, masokhoz nehezebb, igy vagyok ezzel en is. De ez a lenyegen nem valtoztat: mivel szeretem Norvegiat es itt kepzelem el a jovomet, ezert probalok mindent megtenni, hogy minel konnyebben vegyem az akadalyokat.

1. Az eltero eletfelfogast es a lassabb eletformat

Itt valahogy mindenki nyugodtabb, kiegyensulyozottabb, nem rohannak esztelenul. (Most probaljunk elvonatkoztatni a gazdasagi jolettol.) Igaz ez a munkara is, nem hajtjak magukat halalra, megis mindennel elkeszulnek idoben. Az elethez igazitott, valos megoldasaik vannak, es senki nem nez furcsan a beosztottra, ha hamarabb vegzett a munkajaval a fonokenel es ezert a munkaido lejarta elott fel oraval hamarabb hazamegy. Imadnak a termeszetben lenni, a søndagstur (vasarnapi tura) annyira egyertelmu es megszokott vasarnaponkent, mint nalunk a husleves. A lassabb eletforma mintha a szemelyiseguk resze lenne, nem sietik el a dolgokat akkor sem, ha eppen erre lenne szukseg. Sorbanallasban nem a legjobbak, de kedvessegben igen, egy ev alatt nem hallottam zsortolodest. Orulnek az eletnek es elvezik azt.

2. Az idojarast

Barmikor teljesen megvaltozik

Az idojaras ket perc alatt meg tud fordulni, es meg is fordul. Azt hiszem aprilisban tortent, hogy felkeles utan kineztem az ablakon es ragyogott a nap, kellemes homerseklet volt. 5 perc mulva latom, hogy szakado a ho, hatalmas a szel is, aztan mire elindultam, kodos, esos idonk lett…Azota bar nem tortent (itt) ilyen, mar nem csodalkozom, hogy tobb evszak idojarasa pereg le par oran belul. A norvegok inkabb praktikusan oltozkodnek, mint csinosan, mert elegge eszakon vagyunk es bizony a meleg/szelallo/vizallo ruhak, kabatok elsobbseget elveznek a csinossal szemben. Nyugodtan el lehet menni munkaba terdigero Helly Hansen esokabatban aktataskaval; edzocipovel, gumicsizmaval barhova. (Nem, nem a divatos gumicsizmaval, hanem a praktikus belelttel.) A gyerekek esoben is siman kint jatszanak az ovoda udvaran esoallo kezeslabasban, gumicsizmaval. Mindenhol. A sportruhazati boltok olyan surun vannak a varosban, mint mashol a h&m, es legtobbjet az Ikeahoz tudnam hasonlitani valasztek, labirintus-elrendezes szempontjabol.

A homerseklet

Bar meg “csak” egy eve elek itt, a telrol elmondhatom, hogy annyira nem volt hideg, ellenben hosszabb volt, mint elozetesen vartam. Pestrol hoztam magammal telre szovetkabatot, meg vastag pulovereket, amik ugy kb novemberig voltak jok, utana jottek az otteni, speci kabatok. Bar az elso ho csak karacsony elott nem sokkal erkezett meg, karacsonyra mar rendesen behavazodtunk. Talan a januar volt a legvacogosabb, de minusz 10-nel nem nagyon volt sokkal hidegebb. A legrosszabb viszont (amirol nem tudtam), hogy januar-februarban szep kis jegreteg van az utcakon. Nem am olyan koszos korcsonyapalya-fele, amin esetleg meg menni is lehet, hanem olyan hullamosra fagyott, amihez szegecsek kellenek a cipod talpara es nagyon orulsz, ha nem esel el. Ami szamomra eleg furcsa, hogy itt a husvet leginkabb a sizesrol szol. Aprilisban mar elegge sut a nap es eleg meleg van, de meg jo nagy a ho ahhoz, hogy tobb oras sifutasra menjenek az emberek. A nyari atlaghomerseklet 20-25 fok, iden eleg esos nyarunk volt (tobb evtizedes rekord dolt meg), de tobbszor elertuk a 28 fokot is. Ami nekem korabbrol nyilvan nem jelentett juliusi hoseget, de egy Norvegiaban toltott ev utan bizony eleg melegnek erzem a 20 fokot ahhoz, hogy kifekudjek napozni.

A fenyt/sotetseget

Igen, telen sotet van. Decemberben nem tunik fel, mert akkor minden tele van karacsonyi fenyekkel, meg egyebkent is az egy ilyen elfoglalt honap. Es bar a norvegok kb novembertol aprilisig folyamatosan gyertyakat meg mecseseket gyujtanak, januarban azert elegge meg tudja nyomni az embert, hogy 9 korul kezd vilagosodni es fel 4 korul mar megint sotet van. Ha borult az eg, ami eleg gyakori, akkor a feketebol szurke lesz, aztan megint fekete. Fabruarban mar javul a helyzet, de egyebkent azert is szeretik a norvegok, ha a tel havas, nem csak esos, vagy jeges, mert akkor a feher ho szinte vilagit a sotetben. Amugy nem tudom, hogy a teli sotetseg-e a nehezebb, vagy a nyari vilagossag. Marciustol ugyanis hosszabbodnak a nappalok, ami azt jelenti, hogy junius-juliusban ejszakai vilagossag van. Eszakon le sem bukik a nap a horizont moge. Emlitettem, hogy az idei nyar eleg esos volt; sokszor volt, hogy nappal esett, ejjelre felszakadt az eg. Ekkor ejszaka vilagosabb volt, mint nappal. Dupla sotetitessel is csak felhomaly volt a lakasban, ami elegge megneheziti az alvast.

3. A nyelvi akadalyokat es ezek kovetkezmenyeit

Norvegiaban mindenki beszel angolul. De tenyleg, mindenki. Am ha boldogulni akarunk, akkor elengedhetetlen a norveg nyelvtudas. Nyilvan a fodrasz angol instrukciok alapjan is levagja a hajunkat es postas is erti, hogy elsobbsegi a level, nem ajanlott, de a munkavallalashoz, kapcsolatepiteshez kell a norveg. Orvoskent vagy egyeb, nagyon keresett szakmaval lehet szerencsenk csak az angollal, de hosszabb tavon mar nekik sem eleg. En angolul kommunikalok a csaladdal az elso talalkozas ota, de folyamatosan terunk at a norvegra. Tavaly oktober vegen kezdtem nyelviskolaba jarni es most ott tartunk, hogy a hetvegi talalkozasok soran csak norvegul beszelunk egymassal. A parommal is az angol teljes kiiktatasara torekszunk, es hiaba beszelek a B1-es szintemmel folyekonyan, szinte hibatlanul, azert az meg messze nem anyanyelvi szint. Es itt a kulcsgondolat: egy nyelvet meg lehet tanulni magas szinten, de mivel a norveg nem lesz az anyanyelvem, ezert nem tudom, hogy a sajatos kifejezeseiket, szovicceiket mikor fogom megerteni. Vagy epp forditva, amikor a magyar kifejezesek angolra, norvegra valo forditasaba torik bele a bicskam. Itt raadasul a hivatalos nyelven kivul (ami ket hivatalos norvegot takar) rengeteg dialektust is beszelnek. De a norveg onmagaban nem nehez nyelv, foleg akkor nem, ha az ember beszel angolul, vagy nemetul.

4. Az etkezest

Mivel korabban mar eltem kulfoldon, tudtam, milyen az elet a Turo Rudi, tejfol es mas hazai termekek nelkul. De most en fozok, sutok magunkra es kellett egy kis ido, mire kitapasztaltam, milyen itteni izeket szeretek, es milyeneket kevesbe. Az eteleinkben keveredik a magyar, norveg es az olasz konyha, azonban szamomra teljesen normalis, mindennapos fogassal rendszerint meg tudom lepni a paromat. Peldaul azelott sosem kostolt rantott sajtot, hust gyumolccsel, vagy toltott cukkinit. A norvegok eleg egeszsegesen es egyszeruen etkeznek, rengeteg krumplit (hejaban sutve), repat, borsot, tokehalat, lazacot, erdei gyumolcsoket fogyasztanak, viszont szinte egyaltalan nem esznek levest. Szinte nemzeti eteluk a Grandiosa pizza (olasz baratom szerint ez frizbi, nem pizza), minden penteken megy a taco, egyebkent meg rettenetesen edesszajuak. A vafler allando kedvenc, hasonlokepp a smågodt is (kimeros gumicukrok, csokik, stb), es a kulonbozo desszertek. Viszont a suti fogalmat nem ismerik, pedig neha milyen jo lenne leugrani a kozeli cukraszdaba egy ischlerert vagy franciakremesert! Ennek fenyeben allok majd neki sutni iden karacsonykor, tavaly a zserbom es egyeb sutik, golyok eleg egzotikusnak szamitottak. Tovabbi megszoknivalo, hogy a foetkezes a vacsora, legalabbis ennek felel meg. Reggeliznek (frokost), ebedelnek (lunsj), aztan jon a foetkezes 4-5 ora korul (middag), aztan este 8-9 korul jon a konnyed kveldsmat, azaz az “esti etel”. A boltok kinalata megegyezik, par nagy marka uralja a piacot. Tehat hiaba megyek el egyik boltbol a masikba, egyik helyen sem talalni habtejszint, csak tejszinhabot.

5. A tavolsagot a csaladtol

Nem kimondottan Norvegiahoz kotodik, de talan ez a legnehezebb. Nyilvan Budapesten sem elnek egyutt a csaladommal az idok vegezeteig, de azert a tavolsag nehezit a dolgon. Tobb szervezest es raforditast igenyel, ha egy szuletesnapot, unnepet egyutt szeretnenk tolteni. Szinte biztosra veszem, hogy igy minosegibb az egyutt toltott ido, de attol meg jol esne csak ugy, ok nelkul atugrani megolelgetni a csaladomat, amikor kedvem tartja. Orulok, hogy a modern korban elunk, igy azert egyszerubb a kapcsolattartas.

6. A valtozasokat az ‘otthonmaradt’ kapcsolataimban

Igazabol nem ert meglepeteskent. Amikor au pairkent Olaszorszagban eltem neha nagyon megdobbentettek bizonyos reakciok a barataim, ismeroseim reszerol, de aztan minden helyrebillent, amikor 8 honap utan visszakoltoztem. Most annyiban mas a helyzet, hogy nem tervezek visszakoltozni es ezt masok is tudjak. Valahogy a tavolabbi ismerosokkel ritkulnak, el-elmaradoznak az uzenetek, kimaradunk a masik mindennapjaibol, nincs lehetosegunk havonta egyszer beulni valahova es beszelgetni. Ami egyebkent nem baj. Nagyjabol tudunk a masok merfoldkoveirol, es elbeszelgetunk, ha ugy adodik. A baratokkal persze torekszunk a rendszeres skypeolasokra, viberezesre, ha tavolrol is, de igyekszunk egymas eletenek reszesei maradni. Az viszont rosszul eso erzes, amikor nagy szervezkedes aran hazajutok par napra, az elozoleg pedig hosszasan fixalt talalkozokrol fel orakat kesnek, vagy le is mondjak, mert torezedett a hajuk vege. (Nyilvan tulzok.) Kimondatlanul is ott az uzenet, hogy akkor ez mar nem is fontos, vagy legalabbis nem annyira, mert kulfoldon elokent van idom es forrasom utazgatni, amikor csak akarok. Az is elofordult, hogy visszautazasom utan 2 hettel jott a level, hogy hat sajnos nem tudtun talalkozni, mikor megyek ujra. Tudom, hogy messze vagyok Budapesttol es Norvegia nem tartozik az olcso helyek koze, de nalunk meg tudnak szallni. Ezek ellenere meg elmeletben sem merult fel a reszukrol, hogy ok latogassanak meg. Mindenesetre egy valamit nagyon szepen korvonalaz ez a helyzet, ki az, akivel fontosak vagyunk egymas szamara. Ki az, akit valoban erdekel, hogy hogyan boldogulok egy masik orszagban, egyaltalan mi ujsag, es ki az, akirol en is hasonloan gondolkodom. Akinek megy a szulinapja fejbol, akirol erdekel, hogy milyen az uj munkahelyen a legkor, mi tortent a testverevel, vagy milyen lesz a konyhaja szine. Szoval ugy erzem, egyes kapcsolatokat szinte elvag, mig masokat nagyon erosit a tavolsag.

+1 Minden, ami csudajo

A jobb, konnyebb dolgokhoz nyilvan konnyebb hozzaszokni, de azert elso pillantasra meglepo lehet, hogy mennyire konnyen, gordulekenyen megy itt az elet. Biztonsag es jolet van, lehetoseg a kiegyensulyozott, egeszseges eletre, gyonyoru az orszag, akar egy festmeny es szerintem a sztereotipia sem allja meg a helyet, miszerint az eszaki nepek ridegek es baratsagtalanok.
Minden nehezseg, vagy kihivas ellenere jo itt elni es tervezni a jovot.

Augusztus vegen kijott az altalunk annyira vart film, a Bølgen! Angolul The wave, szerintem magyarul is A hullam lehet a cime, mar ha nem mennek el a kreativnak szant, de altalaban kinosan bena cimek fele. Akcio-drama-thriller az Imdb szerint, szerintem leginkabb katasztrofa film.

A Bølgen a vilagorokseget kepezo Geiranger fjordnal jatszodik, ami lelegzetelallitoan gyonyoru, hatalmas, meredek hegyek magasodnak a viz fole. A film azt mutatja be, hogy mi tortenik akkor, ha egy hatalmas darab szikla leszakad es egy nyolcvan meter magas hullamot indit el. (Ahogyan a filmben, a valosagban is folyamatosan figyelik a hegyeket es riasztast rendelnek el, ha barmi elvaltozast eszlelnek. Korabban mar tortent hasonlo eset, de nyugalom, teljesen biztonsagos a hely.)

A tortenet kozpontjaban egy olyan csalad all, amiben az apa geologus, az anya pedig a fjordnal levo hotelben dolgozik. Reszleteket nem arulok el, de van bonyodalom es izgulnivalo boven, engem teljesen odalancolt a szekhez a film. Izgalmas tortenet, gyonyoru kepek, talalo zene, szerintem siman megallna a helyet az alomgyarban is.

Egyebkent szuper latni azokat a helyeket, ahol mi is jartunk, a 4 meter szeles kilatot, ahol kepeket keszitettunk, a teraszt, ahol ebedeltunk, pontosan azt a turkiz biciklit, amit mindig lefenykepezek, mert olyan cuki.

Remelem Magyarorszagon, (avagy skandinavian kivul) is bemutatjak a filmet es meg tudjatok nezni ti is! Miattam mi is angol felirattal neztuk, mert 2-3 fele dialektust beszelnek a hivatalos nyelv mellett es igen nehez oket megerteni ilyen gyors tempoban, ugyhogy ha esetleg szinkronnal jonne ki, akkor is az eredeti nyelvet ajanlom, felirattal, az passzol igazan a filmhez.

Varosi kozlekedes

Varosi kozlekedesre tokeletes a bicikli, remek kiepitett bicikliutak vannak mindenfele, az autosok is vigyaznak a bringasokra. Ha autoval szeretnenk kozlekedni, szamolni kell azzal, hogy a varoson kivul mindenfele alagutak vannak, ahol az athajtasert fizetni kell. A varoson belul ilyen kis csekkolos rendszer van, azaz bizonyos pontokon egy jelzolampa szeru keszulek bemeri az autot es villan egyet. Ehhez a modszerhez szuksegunk van egy kis keszulekre, amit a visszapillanto tukor moge lehet felszerelni. Tehat az adott ut hasznalataert fizetni kell, es a befolyo osszegbol epitik az ujabb bicikliutakat. Azzal is szamolnunk kell, hogy a belvarosban nehez parkolohelyet talalni, viszont vasarnap ingyenes a parkolas; egyeb esetekere pedig ott vannak a parkolohazak.

Ha busszal utaznank a varosban, akkor jo hirem van: a buszok eleg pontosan jarnak, ujszeruek es tisztak. A megallokban kijelzo mutatja, mikorra varhato a kovetkezo busz erkezese, de ezt az informaciot megkaphatjuk egy mobilos applikacio segitsegevel is. Nem tul elterjedt a buszon jegyet venni (raadasul igy dragabb is), hanem mindenki egy feltoltheto kartyat hasznal, amit felszallaskor bippel, ekkor automatikusan levonasra kerul a buszjegy ara. A masik lehetoseg, hogy egy letoltott mobilos applikacioval egy meghatarozott osszeget feltoltunk a kontonkra es amikor jon a busz, az appon keresztul jegyet veszunk, ami masfel orarol kezd el visszaszamolni (tehat ennyi ideig szabadon hasznalhatjuk a jegyet) es amit felszallaskor csak bemutatunk a sofornek.

Latnivalok, kulturalis elet

Latnivalok teren Trondheim nyilvanvaloan nem hasonlithato ossze olyan nagyvarosokkal, mint Roma vagy Budapest, de a baja eppen ebben rejlik. Az utikonyvek altal ajanlott latvanyossagok nagyjabol egy nap alatt bejarhatok-megnezhetok; am a varos felfedezesenek szerves resze az, hogy atvegyuk az itteniek lassabb tempojat, uljunk be egy kavezoba es majszoljunk el egy bollert, vagy bereljunk biciklit es tekerjunk korbe a belvarosban.

Az alabbi listaban teljesen szubjektiven valogattam ossze azokat a latnivalokat, kulonlegessegeket, amiket elso latogatasomkor korbejartunk, es azokat, amiket azota megismertem es teljesen odavagyok ertuk.

1. Nidarosdomen. Skandinavia egyik legnagyobb temploma, roman-gotikus stilusban, gyonyoru, gazdagon diszitett frontoldallal. Nyari honapokban latogathato a torony is, mindenkepp megeri a kilatas miatt felmenni.

   

2. Gamle Bybro es Bakklandet. Trondheim ikonikus fahidja a varoskozpontot koti ossze Bakklandet-val, itt talalhatoak a hires szines fahazak a Nidelva menten. Gyonyoru fenykepet keszithetunk a folyoban tukrozodo hazakrol, andaloghatunk a macskakoves utcakon es kiprobalhatjuk biciklis felvonot is.

   

   

3. Sentrum, a varoskozpont. A varosalapito, Olav Tryggvason szobra, a Torvet; a kiralyi tulajdonban levo Stiftsgården, a muveszeti museum (Kunstmuseum), Vår Frue templom (kirke), es a setaloutcak.

   

4. Munkholmen. A sziget Trondheimtol eszakra kb masfel kilometerre talalhato a tengeren, a nyari honapokban menetrendszerinti hajoval kozelitheto meg. Mukodott itt kolostor, erod es borton is.

   

5. Tyholttårnet. 124 meter magas radiotorony, melynek felso szintjein etterem mukodik (Egon Restaurant). Kulonlegessege, hogy a legfelso szint folyamatosan forog, egy ora alatt tesz meg egy teljes kort, igy paratlan kilatas nyilik a varosra, mikozben elkoltjuk az ebedunket/vacsorankat.
6. Kristiansten Festning es az NTNU egyetem kertje. Elobbi egy eroditmeny, szep kilatassal a varosra, szilveszterkor tuzijatekkal. Utobbi neve mindent elarul, gyonyoru rendezett, viragoskertek kozott setalhatunk.

   

7. Ringve. Botanikus kert es muzeum Lade-n.
8. Rockheim museum. Rock es poptorteneti muzeum az 1950-es evektol napjainkig.

   

9. Pirbadet. Norvegia legnagyobb fedett elmenyfurdojeben egyszerre elvezhetjuk a kilatast a tengerre (Trondheim fjord), a hullam- es pezsgofurdot, egyeb medenceket es csuszdakat.

   

10. Tengerpartok. Ez legjobb az egesz varosban. 🙂 Tengerimadokent nekem a mai napig nagy elmeny, hogy 5 perc setaval kint vagyok a parton, lehet setalni, bringazni, piknikezni akar kozvetlen a viz mellett. Itt inkabb sziklasabbak, magasra nyuloak mintsem homokosak a partok es minden evszakban lenyugozo latvanyt nyujtanak.

Trondheimben az allando kulturalis kinalat (kiallitasok, szinhazi eloadasok, mozi) mellett fesztivalokba, koncertekbe, vasarokba, is jocskan belefuthatunk. A legnagyobb rendezveny ketsegkivul az Olavsfestdagene, amit juliusban szerveznek meg es a varoskozpont ad neki otthont. Egyre tobb koncertet szerveznek a Sverresborg arenaba is, mi Mark Knopfler koncerten voltunk juniusban, de jatszott ott Roxette es a Nightwish is. Mult heten rendeztek meg a kultura ejszakajat, azaz a Kulturnatt-ot varosszerte. Azonban sok masfajta koncertre es kulturalis esemenyre is ellatogathatunk izlestol fuggoen.

Vasarnaponkent bolhapiacozhatunk, idonkent pedig rendes piac is van a Torvet-n. Ugyanitt az advent idoszakban kis karacsonyi vasar var mindenkit.

…Es ahogyan en latom a varost

Szeretek itt, Norvegiaban elni es szeretem Trondheimet. Az emberek lassabb, kiegyensulyozottabb eletet elnek, biztonsagosan lehet bringazni a varosban, ejszakankent csend van, nem futok bele zsortolodesbe lepten-nyomon es itt van kozel a tenger, ami szamomra megfizethetetlen. Nyilvanvaloan nincs annyi programlehetoseg, mint a nagyvarosokban, de nincs hianyerzetem, itt masfajta eletstilus, felfogas uralkodik – de errol majd egy masik posztban.

Mindent osszevetve Trondheim egy nagyon elheto es szep varos, mindenkepp ajanlom mindenkinek, hogy egyszer jojjon el, nezze es tapasztalja meg mindezeket sajat maga. (Ha nem akarunk bajlodni az esos, hideg idovel, akkor a majus-szeptember kozotti idoszakot ajanlom a leginkabb.)

Addig is alljon itt par kep Trondheimrol az instagram oldalamrol:

(Katt a kepekre es megjelennek nagyban! A Kepek sorrendben:

Felso sor: Muveszeti muzeum, ejfeli fenyek nyaron, Olas Tryggvason szobra a Torvet-n, Ringve botanikus kert. Also sor: a regi nyelviskolam epulete, Nidarosdomen oltarja, tenger vihar utan, belvaros egy esos csutortoki reggelen)

A parommal Trondheimben lakunk, ebben a szines, gyonyoru varosban, amely a vilag nagy es latvanyos varosait bemutato listakra valoszinuleg nem nagyon jut fel, csak a Skandinaviat bemutato utleirasok koze. Es talan annak sem az elejere, mert a nagyobb varosoknak, mint Koppenhaga, Stockholm vagy Oslo tobb latnivaloval, lakossal rendelkeznek es szinte berelt helyeik vannak az elsok kozott.

Mivel Trondheimrol nem hallani tul sokat, es elso latogatasom elott en sem tudtam rola szinte semmit, most nagyvonalakban bemutatom nektek ezt a szeretnivalo helyet.

/Ps. Mire a poszt vegere ertem lattam, hogy hatalmasra duzzadt a szoveg, igy ketteszedem es a folytatast a kovetkezo bejegyzesben olvashatjatok./

Elhelyezkedes, megkozelites
Trondheim Norvegia harmadik legnagyobb varosa, Oslotol 500 km-re eszakra talalhato, Sør-Trøndelag megyeben. Reptere (Trondheim Lufthavn Værnes) nagyjabol akkora, mint a Liszt Ferenc Repter, es gazdag belfoldi es kulfoldi desztinaciokban egyarant. Mivel Trondheim elegge kiesik Europa centrumabol, ezert a legtobb utazas alkalmaval valahol at kell szallni, ez altalaban Oslot es Koppenhagat, nehany esetben Amszterdamot jelenti. Skandinaviaban a legkiterjedtebb halozattal a Norwegian es az SAS tarsasagok rendelkeznek, altalaban naluk vannak a legjobb arak is. Napi jaratuk van Trondheim-Oslo/Koppenhaga-Budapest kozott, altalaban jo idoben repulnek, ket repulout osszesen kb 3 es fel ora, plusz az atszallas es varakozasi ido. Værnesrol autoval, buszokkal es vonattal egyarant bejuthatunk a varosba.

Trondheim termeszetesen nem csak repulovel kozelitheto meg (bar ez a leggyorsabb es valoszinuleg a legolcsobb verzio), hanem auto-komp kombinacioval is. Bar mi meg nem probaltuk es nem is nagyon tervezzuk, tekintve, hogy utvonaltol fuggoen nagyjabol 2400 km-rol van szo, ami – szinten utvonaltol fuggoen – 5-6 orszagon autoznank vegig, plusz komp Goteborgbol Kielig, vagy mashol, ahol szeretnenk. A benzin, autopalya-dij, komp, egyebek es a (legalabb) 39-40 oras ut minket egyertelmuen elriaszt, de szlovak ismeroseimet egyaltalan nem, ok kizarolag autoval jarnak haza, ugyhogy ez sem lehetetlen kuldetes.

Trondheimrol

A varost Olav Tryggvason alapitotta 997-ben, eleinte kiralyi szekhely volt, kesobb egy rovid ideig fovaros is.

Merete Budapestnek nagyjabol a nyolcada, es kb 185 ezren lakjak. Ez a valosagban azt jelenti, hogy lehet tel vagy nyar, hetkoznap vagy hetvege, reggel vagy este: mindig vannak emberek az utcan, autok az utakon, soha nem kihalt; megsincs olyan erzetem, hogy mindenhol emberek nyuzsognek es kerulgetni kell oket az utcan.

Trondheimet a Nidelva folyo kigyokent tekergi korbe es vegul a tengerbe torkoll, igy a belvaros (sentrum) lenyegeben majdnem egy sziget. Itt all a leghiresebb latnivalo, a Nidarosdomen, azaz a Nidaros dom, Skandinavia egyik legnagyobb temploma. Allitolag itt nyugszik Szent Olav (Olav den hellige), sirjahoz zarandokut vezet. A Nidelva folyo folott ivel at a varos legregebbi hidja, a Gamle Bybro, amit az 1600-as evek vegen epitettek es mai napig ikonikus darabja a trondheimi latkepnek. E hid mellett-mogott terul el Bakklandet, ami szines fahazaival, macskakoves utcaival es kavezoival mindenkit elbuvol.

Innen nem messze van Solsiden (“napos oldal”), ahol ettermek, teraszok, barok, egy nagy bavasarlo kozpont, hajokikoto es modern emeletes lakohazak talalhatok.

Trondheim egyebkent szerintem elegge levegos, van hely a hazak kozott, vannak nagy zoldteruletei es persze, van tengerpartja. A legszebb talan Korsvika (de valoszinuleg csak elfogult vagyok, mert itt lakunk 5 percre ettol a partszakasztol), innen nyulik be a szarazfold a leghosszabban a tengerbe. Østmarka sziklain fut vegig egy gyonyoru osveny (Ladestien) a kovetkezo partszakaszig, ami allandoan tele van futokkal, setalo parokkal, csaladokkal.

Gyakran jarunk ki a partokra, Ladehammer-re leginkabb bringazni, a tobb iszakaszra pedig setalni, piknikezni, fotozni. (Vagy eszaki fenyt nezni! 🙂 )

Legkozelebb innen folytatjuk a varosi kozlekedessel, latnivalokkal, kulturalis elettel! 🙂

Vegre eljott az ido es belevagok egy regota delelgetett otlet megvalositasaba, egy olyan blogba, amely egyszerre mutatja meg, milyen Norvegiaban az elet, hogyan zajlanak a mindennapok a fjordokon es az eszaki fenyen tul, ugyanakkor milyen a csaladtol, baratoktol tavol egy uj fejezetet nyitni az eletunkben. Mindezek mellett adok majd tanacsokat, tippeket is otthonteremteshez, haztartasvezeteshez, utazashoz, nyelvtanulashoz, koltozeshez, sutes-fozeshez es meg sok egyeb temaban, ami foglalkoztat es ami nektek is hasznos lehet egy jol szervezett, kreativ es felnottes elethez.

Ugyhogy most utjara inditom a blogot, remelem ti is szeretni fogjatok.

Kovessetek a blog facebook oldalat es a szemelyes instagram oldalam is, instavirag neven talaltok meg. Ha szeretitek az izgalmas es minosegi kepeket, lessetek be az Etsy boltomba, hatha talatok valami kedvetekre valo kepet a falra. 🙂

Ps. Sajnos nincs magyar billentyuzetem, de igerem, amint lesz lehetosegem, beszerzek egyet! 🙂