A parommal Trondheimben lakunk, ebben a szines, gyonyoru varosban, amely a vilag nagy es latvanyos varosait bemutato listakra valoszinuleg nem nagyon jut fel, csak a Skandinaviat bemutato utleirasok koze. Es talan annak sem az elejere, mert a nagyobb varosoknak, mint Koppenhaga, Stockholm vagy Oslo tobb latnivaloval, lakossal rendelkeznek es szinte berelt helyeik vannak az elsok kozott.

Mivel Trondheimrol nem hallani tul sokat, es elso latogatasom elott en sem tudtam rola szinte semmit, most nagyvonalakban bemutatom nektek ezt a szeretnivalo helyet.

/Ps. Mire a poszt vegere ertem lattam, hogy hatalmasra duzzadt a szoveg, igy ketteszedem es a folytatast a kovetkezo bejegyzesben olvashatjatok./

Elhelyezkedes, megkozelites
Trondheim Norvegia harmadik legnagyobb varosa, Oslotol 500 km-re eszakra talalhato, Sør-Trøndelag megyeben. Reptere (Trondheim Lufthavn Værnes) nagyjabol akkora, mint a Liszt Ferenc Repter, es gazdag belfoldi es kulfoldi desztinaciokban egyarant. Mivel Trondheim elegge kiesik Europa centrumabol, ezert a legtobb utazas alkalmaval valahol at kell szallni, ez altalaban Oslot es Koppenhagat, nehany esetben Amszterdamot jelenti. Skandinaviaban a legkiterjedtebb halozattal a Norwegian es az SAS tarsasagok rendelkeznek, altalaban naluk vannak a legjobb arak is. Napi jaratuk van Trondheim-Oslo/Koppenhaga-Budapest kozott, altalaban jo idoben repulnek, ket repulout osszesen kb 3 es fel ora, plusz az atszallas es varakozasi ido. Værnesrol autoval, buszokkal es vonattal egyarant bejuthatunk a varosba.

Trondheim termeszetesen nem csak repulovel kozelitheto meg (bar ez a leggyorsabb es valoszinuleg a legolcsobb verzio), hanem auto-komp kombinacioval is. Bar mi meg nem probaltuk es nem is nagyon tervezzuk, tekintve, hogy utvonaltol fuggoen nagyjabol 2400 km-rol van szo, ami – szinten utvonaltol fuggoen – 5-6 orszagon autoznank vegig, plusz komp Goteborgbol Kielig, vagy mashol, ahol szeretnenk. A benzin, autopalya-dij, komp, egyebek es a (legalabb) 39-40 oras ut minket egyertelmuen elriaszt, de szlovak ismeroseimet egyaltalan nem, ok kizarolag autoval jarnak haza, ugyhogy ez sem lehetetlen kuldetes.

Trondheimrol

A varost Olav Tryggvason alapitotta 997-ben, eleinte kiralyi szekhely volt, kesobb egy rovid ideig fovaros is.

Merete Budapestnek nagyjabol a nyolcada, es kb 185 ezren lakjak. Ez a valosagban azt jelenti, hogy lehet tel vagy nyar, hetkoznap vagy hetvege, reggel vagy este: mindig vannak emberek az utcan, autok az utakon, soha nem kihalt; megsincs olyan erzetem, hogy mindenhol emberek nyuzsognek es kerulgetni kell oket az utcan.

Trondheimet a Nidelva folyo kigyokent tekergi korbe es vegul a tengerbe torkoll, igy a belvaros (sentrum) lenyegeben majdnem egy sziget. Itt all a leghiresebb latnivalo, a Nidarosdomen, azaz a Nidaros dom, Skandinavia egyik legnagyobb temploma. Allitolag itt nyugszik Szent Olav (Olav den hellige), sirjahoz zarandokut vezet. A Nidelva folyo folott ivel at a varos legregebbi hidja, a Gamle Bybro, amit az 1600-as evek vegen epitettek es mai napig ikonikus darabja a trondheimi latkepnek. E hid mellett-mogott terul el Bakklandet, ami szines fahazaival, macskakoves utcaival es kavezoival mindenkit elbuvol.

Innen nem messze van Solsiden (“napos oldal”), ahol ettermek, teraszok, barok, egy nagy bavasarlo kozpont, hajokikoto es modern emeletes lakohazak talalhatok.

Trondheim egyebkent szerintem elegge levegos, van hely a hazak kozott, vannak nagy zoldteruletei es persze, van tengerpartja. A legszebb talan Korsvika (de valoszinuleg csak elfogult vagyok, mert itt lakunk 5 percre ettol a partszakasztol), innen nyulik be a szarazfold a leghosszabban a tengerbe. Østmarka sziklain fut vegig egy gyonyoru osveny (Ladestien) a kovetkezo partszakaszig, ami allandoan tele van futokkal, setalo parokkal, csaladokkal.

Gyakran jarunk ki a partokra, Ladehammer-re leginkabb bringazni, a tobb iszakaszra pedig setalni, piknikezni, fotozni. (Vagy eszaki fenyt nezni! 🙂 )

Legkozelebb innen folytatjuk a varosi kozlekedessel, latnivalokkal, kulturalis elettel! 🙂