6+1 dolog, amit meg kell(ett) szoknom Norvegiaban

Kulfoldre koltozokent vannak olyan dolgok, amik elsore furcsanak tunhetnek, ami itt mashogyan mukodik, amit az itteniek maskeppen csinalnak, mint a magyarok. Ha hosszu tavra tervezunk kulfoldon (marpedig en arra tervezek), akkor ehhez hozza kell szokni, bele kell razodni, kulonben nem tudunk beilleszkedni a tarsadalomba. A sajat eletunket nehezitjuk meg, ha ellenallunk a valtozasoknak, ezeket el kell fogadni es kihozni beloluk a legjobbat. A formalodas hasznos es javunkra valik, nem egyfajta kenyszert jelent, egyszeruen csak mast, mint amit es ahogyan megszoktunk. Egyes helyzetekhez konnyebb alkalmazkodnunk, masokhoz nehezebb, igy vagyok ezzel en is. De ez a lenyegen nem valtoztat: mivel szeretem Norvegiat es itt kepzelem el a jovomet, ezert probalok mindent megtenni, hogy minel konnyebben vegyem az akadalyokat.

  1. Az eltero eletfelfogast es a lassabb eletformat

Itt valahogy mindenki nyugodtabb, kiegyensulyozottabb, nem rohannak esztelenul. (Most probaljunk elvonatkoztatni a gazdasagi jolettol.) Igaz ez a munkara is, nem hajtjak magukat halalra, megis mindennel elkeszulnek idoben. Az elethez igazitott, valos megoldasaik vannak, es senki nem nez furcsan a beosztottra, ha hamarabb vegzett a munkajaval a fonokenel es ezert a munkaido lejarta elott fel oraval hamarabb hazamegy. Imadnak a termeszetben lenni, a søndagstur (vasarnapi tura) annyira egyertelmu es megszokott vasarnaponkent, mint nalunk a husleves. A lassabb eletforma mintha a szemelyiseguk resze lenne, nem sietik el a dolgokat akkor sem, ha eppen erre lenne szukseg. Sorbanallasban nem a legjobbak, de kedvessegben igen, egy ev alatt nem hallottam zsortolodest. Orulnek az eletnek es elvezik azt.

Vasarnapi tura
Vasarnapi tura
  1. Az idojarast

Barmikor teljesen megvaltozik

Az idojaras ket perc alatt meg tud fordulni, es meg is fordul. Azt hiszem aprilisban tortent, hogy felkeles utan kineztem az ablakon es ragyogott a nap, kellemes homerseklet volt. 5 perc mulva latom, hogy szakado a ho, hatalmas a szel is, aztan mire elindultam, kodos, esos idonk lett…Azota bar nem tortent (itt) ilyen, mar nem csodalkozom, hogy tobb evszak idojarasa pereg le par oran belul. A norvegok inkabb praktikusan oltozkodnek, mint csinosan, mert elegge eszakon vagyunk es bizony a meleg/szelallo/vizallo ruhak, kabatok elsobbseget elveznek a csinossal szemben. Nyugodtan el lehet menni munkaba terdigero Helly Hansen esokabatban aktataskaval; edzocipovel, gumicsizmaval barhova. (Nem, nem a divatos gumicsizmaval, hanem a praktikus belelttel.) A gyerekek esoben is siman kint jatszanak az ovoda udvaran esoallo kezeslabasban, gumicsizmaval. Mindenhol. A sportruhazati boltok olyan surun vannak a varosban, mint mashol a h&m, es legtobbjet az Ikeahoz tudnam hasonlitani valasztek, labirintus-elrendezes szempontjabol.

Az evtized vihara februarban
Az evtized vihara februarban

A homerseklet

Bar meg “csak” egy eve elek itt, a telrol elmondhatom, hogy annyira nem volt hideg, ellenben hosszabb volt, mint elozetesen vartam. Pestrol hoztam magammal telre szovetkabatot, meg vastag pulovereket, amik ugy kb novemberig voltak jok, utana jottek az otteni, speci kabatok. Bar az elso ho csak karacsony elott nem sokkal erkezett meg, karacsonyra mar rendesen behavazodtunk. Talan a januar volt a legvacogosabb, de minusz 10-nel nem nagyon volt sokkal hidegebb. A legrosszabb viszont (amirol nem tudtam), hogy januar-februarban szep kis jegreteg van az utcakon. Nem am olyan koszos korcsonyapalya-fele, amin esetleg meg menni is lehet, hanem olyan hullamosra fagyott, amihez szegecsek kellenek a cipod talpara es nagyon orulsz, ha nem esel el. Ami szamomra eleg furcsa, hogy itt a husvet leginkabb a sizesrol szol. Aprilisban mar elegge sut a nap es eleg meleg van, de meg jo nagy a ho ahhoz, hogy tobb oras sifutasra menjenek az emberek. A nyari atlaghomerseklet 20-25 fok, iden eleg esos nyarunk volt (tobb evtizedes rekord dolt meg), de tobbszor elertuk a 28 fokot is. Ami nekem korabbrol nyilvan nem jelentett juliusi hoseget, de egy Norvegiaban toltott ev utan bizony eleg melegnek erzem a 20 fokot ahhoz, hogy kifekudjek napozni.

Husveti cross-country skiing
Husveti cross-country skiing

A fenyt/sotetseget

Igen, telen sotet van. Decemberben nem tunik fel, mert akkor minden tele van karacsonyi fenyekkel, meg egyebkent is az egy ilyen elfoglalt honap. Es bar a norvegok kb novembertol aprilisig folyamatosan gyertyakat meg mecseseket gyujtanak, januarban azert elegge meg tudja nyomni az embert, hogy 9 korul kezd vilagosodni es fel 4 korul mar megint sotet van. Ha borult az eg, ami eleg gyakori, akkor a feketebol szurke lesz, aztan megint fekete. Fabruarban mar javul a helyzet, de egyebkent azert is szeretik a norvegok, ha a tel havas, nem csak esos, vagy jeges, mert akkor a feher ho szinte vilagit a sotetben. Amugy nem tudom, hogy a teli sotetseg-e a nehezebb, vagy a nyari vilagossag. Marciustol ugyanis hosszabbodnak a nappalok, ami azt jelenti, hogy junius-juliusban ejszakai vilagossag van. Eszakon le sem bukik a nap a horizont moge. Emlitettem, hogy az idei nyar eleg esos volt; sokszor volt, hogy nappal esett, ejjelre felszakadt az eg. Ekkor ejszaka vilagosabb volt, mint nappal. Dupla sotetitessel is csak felhomaly volt a lakasban, ami elegge megneheziti az alvast.

  1. A nyelvi akadalyokat es ezek kovetkezmenyeit

Norvegiaban mindenki beszel angolul. De tenyleg, mindenki. Am ha boldogulni akarunk, akkor elengedhetetlen a norveg nyelvtudas. Nyilvan a fodrasz angol instrukciok alapjan is levagja a hajunkat es postas is erti, hogy elsobbsegi a level, nem ajanlott, de a munkavallalashoz, kapcsolatepiteshez kell a norveg. Orvoskent vagy egyeb, nagyon keresett szakmaval lehet szerencsenk csak az angollal, de hosszabb tavon mar nekik sem eleg. En angolul kommunikalok a csaladdal az elso talalkozas ota, de folyamatosan terunk at a norvegra. Tavaly oktober vegen kezdtem nyelviskolaba jarni es most ott tartunk, hogy a hetvegi talalkozasok soran csak norvegul beszelunk egymassal. A parommal is az angol teljes kiiktatasara torekszunk, es hiaba beszelek a B1-es szintemmel folyekonyan, szinte hibatlanul, azert az meg messze nem anyanyelvi szint. Es itt a kulcsgondolat: egy nyelvet meg lehet tanulni magas szinten, de mivel a norveg nem lesz az anyanyelvem, ezert nem tudom, hogy a sajatos kifejezeseiket, szovicceiket mikor fogom megerteni. Vagy epp forditva, amikor a magyar kifejezesek angolra, norvegra valo forditasaba torik bele a bicskam. Itt raadasul a hivatalos nyelven kivul (ami ket hivatalos norvegot takar) rengeteg dialektust is beszelnek. De a norveg onmagaban nem nehez nyelv, foleg akkor nem, ha az ember beszel angolul, vagy nemetul.

11084726_1403318156650453_513210869_n

  1. Az etkezest

Mivel korabban mar eltem kulfoldon, tudtam, milyen az elet a Turo Rudi, tejfol es mas hazai termekek nelkul. De most en fozok, sutok magunkra es kellett egy kis ido, mire kitapasztaltam, milyen itteni izeket szeretek, es milyeneket kevesbe. Az eteleinkben keveredik a magyar, norveg es az olasz konyha, azonban szamomra teljesen normalis, mindennapos fogassal rendszerint meg tudom lepni a paromat. Peldaul azelott sosem kostolt rantott sajtot, hust gyumolccsel, vagy toltott cukkinit. A norvegok eleg egeszsegesen es egyszeruen etkeznek, rengeteg krumplit (hejaban sutve), repat, borsot, tokehalat, lazacot, erdei gyumolcsoket fogyasztanak, viszont szinte egyaltalan nem esznek levest. Szinte nemzeti eteluk a Grandiosa pizza (olasz baratom szerint ez frizbi, nem pizza), minden penteken megy a taco, egyebkent meg rettenetesen edesszajuak. A vafler allando kedvenc, hasonlokepp a smågodt is (kimeros gumicukrok, csokik, stb), es a kulonbozo desszertek. Viszont a suti fogalmat nem ismerik, pedig neha milyen jo lenne leugrani a kozeli cukraszdaba egy ischlerert vagy franciakremesert! Ennek fenyeben allok majd neki sutni iden karacsonykor, tavaly a zserbom es egyeb sutik, golyok eleg egzotikusnak szamitottak. Tovabbi megszoknivalo, hogy a foetkezes a vacsora, legalabbis ennek felel meg. Reggeliznek (frokost), ebedelnek (lunsj), aztan jon a foetkezes 4-5 ora korul (middag), aztan este 8-9 korul jon a konnyed kveldsmat, azaz az “esti etel”. A boltok kinalata megegyezik, par nagy marka uralja a piacot. Tehat hiaba megyek el egyik boltbol a masikba, egyik helyen sem talalni habtejszint, csak tejszinhabot.

  1. A tavolsagot a csaladtol

Nem kimondottan Norvegiahoz kotodik, de talan ez a legnehezebb. Nyilvan Budapesten sem elnek egyutt a csaladommal az idok vegezeteig, de azert a tavolsag nehezit a dolgon. Tobb szervezest es raforditast igenyel, ha egy szuletesnapot, unnepet egyutt szeretnenk tolteni. Szinte biztosra veszem, hogy igy minosegibb az egyutt toltott ido, de attol meg jol esne csak ugy, ok nelkul atugrani megolelgetni a csaladomat, amikor kedvem tartja. Orulok, hogy a modern korban elunk, igy azert egyszerubb a kapcsolattartas.

Kishugom es Budapest
Kishugom es Budapest
  1. A valtozasokat az ‘otthonmaradt’ kapcsolataimban

Igazabol nem ert meglepeteskent. Amikor au pairkent Olaszorszagban eltem neha nagyon megdobbentettek bizonyos reakciok a barataim, ismeroseim reszerol, de aztan minden helyrebillent, amikor 8 honap utan visszakoltoztem. Most annyiban mas a helyzet, hogy nem tervezek visszakoltozni es ezt masok is tudjak. Valahogy a tavolabbi ismerosokkel ritkulnak, el-elmaradoznak az uzenetek, kimaradunk a masik mindennapjaibol, nincs lehetosegunk havonta egyszer beulni valahova es beszelgetni. Ami egyebkent nem baj. Nagyjabol tudunk a masok merfoldkoveirol, es elbeszelgetunk, ha ugy adodik. A baratokkal persze torekszunk a rendszeres skypeolasokra, viberezesre, ha tavolrol is, de igyekszunk egymas eletenek reszesei maradni. Az viszont rosszul eso erzes, amikor nagy szervezkedes aran hazajutok par napra, az elozoleg pedig hosszasan fixalt talalkozokrol fel orakat kesnek, vagy le is mondjak, mert torezedett a hajuk vege. (Nyilvan tulzok.) Kimondatlanul is ott az uzenet, hogy akkor ez mar nem is fontos, vagy legalabbis nem annyira, mert kulfoldon elokent van idom es forrasom utazgatni, amikor csak akarok. Az is elofordult, hogy visszautazasom utan 2 hettel jott a level, hogy hat sajnos nem tudtun talalkozni, mikor megyek ujra. Tudom, hogy messze vagyok Budapesttol es Norvegia nem tartozik az olcso helyek koze, de nalunk meg tudnak szallni. Ezek ellenere meg elmeletben sem merult fel a reszukrol, hogy ok latogassanak meg. Mindenesetre egy valamit nagyon szepen korvonalaz ez a helyzet, ki az, akivel fontosak vagyunk egymas szamara. Ki az, akit valoban erdekel, hogy hogyan boldogulok egy masik orszagban, egyaltalan mi ujsag, es ki az, akirol en is hasonloan gondolkodom. Akinek megy a szulinapja fejbol, akirol erdekel, hogy milyen az uj munkahelyen a legkor, mi tortent a testverevel, vagy milyen lesz a konyhaja szine. Szoval ugy erzem, egyes kapcsolatokat szinte elvag, mig masokat nagyon erosit a tavolsag.

+1 Minden, ami csudajo

A jobb, konnyebb dolgokhoz nyilvan konnyebb hozzaszokni, de azert elso pillantasra meglepo lehet, hogy mennyire konnyen, gordulekenyen megy itt az elet. Biztonsag es jolet van, lehetoseg a kiegyensulyozott, egeszseges eletre, gyonyoru az orszag, akar egy festmeny es szerintem a sztereotipia sem allja meg a helyet, miszerint az eszaki nepek ridegek es baratsagtalanok.
Minden nehezseg, vagy kihivas ellenere jo itt elni es tervezni a jovot.

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google photo

You are commenting using your Google account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s