A blog kicsit hatterbe szorult az elmult idoben, aminek nem kisebb oka volt, mint hogy az eskuvonk koruli tennivalokat inteztuk, ez kototte le a figyelmunket es az idonket.

Buszken jelentem, hetfo ota feleseg vagyok, a vilag legjobb emberenek felesege! ♥

Na de jojjenek a reszletek, a ruhatol az ugyintezesig!

A legfontosabb dolog az eskuvonkkel kapcsolatban az hogy, elmondjam: ez egy valodi eskuvo volt, tenyleg ferj es feleseg vagyunk. Am az ”igazi” eskuvonk jovore lesz, Magyarorszagon, mindjart el is magyarazom, hogy miert.

Az eljegyzesunk februarban tortent, a kedvesem, Rune egy havas szombaton kerte meg a kezem. Hatalmas boldogsag, ujjongas, a masnapi csaladi vacsora epp kapora jott, hogy bejelentsuk a csaladnak. Ott mar jottek is a kerdesek, hogy mikor lesz, mekkorara gondoltunk, Norvegiaban, Magyororszagon, vagy esetleg egy harmadik orszagban lesz-e, milyen ruhat kepzeltem el magamnak es meg vagy tucat hasonlo kerdes. Elmondtuk, hogy meg nem kepzeltunk el semmilyen ruhat sem, viszont kis eskuvot szeretnenk, meghittet, csak semmi vofely, meg menyasszonyrablas (mondjuk itt ezt hirbol sem ismerik, hal’Istennek), datumrol, meg helyszinrol fogalmunk sincs, tekintve, hogy valakinek biztosan utaznia kell majd es az szervezest es idot igenyel.

Az azota eltelt idoszakban a kerdesek allandosultak, valaszok viszont nem nagyon szulettek, csak azt tudtuk, hogy iden szeretnenk hivatalosan osszekotni az eletunket. A nyari eskuvo eseten az ido eleg szukos lett volna, az oszi idoszakot nem preferaljuk; es bar en szivesen eskudtem volna a gyonyoru, havas, norveg januarban (mar lattam a szemem elott a jeges lampasokat a templom elotti kis osvenyen es a melyzold-feher, naturisztikus diszeket), de a parom nem lelkesedett erte a nagy riziko faktor miatt (behavazodas, hovihar, stb.). A masik nagy kerdes a helyszin volt, az otthoni januar latyakos es egyeltalan nem szep, a juliusi-augusztusi 35-40 fokot pedig eleg nehezen viselnek a 20 fokos hoseghez szokott norveg rokonok. Ezzel parhuzamosan a koltsegek is mervadoak, egy itteni, 40 fos eskuvo arabol (helyszin, kaja, fotos, ruha, viragok, stb) otthon lazan kijon a 80-100 fos eskuvo – na, nem mintha 100 embert szeretnenk meghivni, csak viszonyitaskent.

Az elmult honapokban ugy ereztuk, annyi faktornak kell megfelelni, hogy jobb lenne talan nem is szervezni semmit, eleg nekunk egy grillparti a kertunkben, csak a csaladdal es a legszukebb baratokkal, ugyis kis eskuvot szerettunk volna. Meg is egyeztunk az augusztusban, mar a szabad idopontokrol beszelgettunk a kozeli templomokkal, aztan kulonfele technikai okok miatt sajnos ez nem volt kivitelezheto. Ezt az otletet a kethelyszines eskuvo kovette. Ismerve a szabalyokat, miszerint Norvegiaban nem elofeltetele a polgari eskuvo a templominak (mindket esetben ugyanaz a hazassagkotest megelozo procedura, tehat mindketto ervenyes jogilag), elkezdtunk azon gondolkodni, hogy itt tartjuk a ”polgarit” es otthon a ”templomit”. Ez az otlet azert lett befuto, mert ez sok-sok elonnyel jar, egyszerubb az ugyintezes es a szamunkra legfontosabb: mar iden egybekelhetunk, nem kell honapokat szervezkedni. Az idei hazassakotes a sajat vagyunkon tul azert is volt fontos, mert az eskuvo napjatol maskeppen szamoljak az allampolgarsagra valo varakozasi idomet, ez tobb evvel is lerovidulhet. Mindemellett mas elonyokhoz is juttat, pl. az elso ot evben el kell vegeznem egy allampolgarsagi ismeretekrol szolo kurzust, amit igy, hazaskent a norveg allam finansziroz, az esetleges tovabbi (allami) nyelvkurzusokat is az allam allja, stb. De ami a legfontosabb, hogy a Norvegiaban kotott hazassag megerositi a tartozkodasi engedelyt, igy ha barmi problema adodna vele, akkor szinte beton-biztosan all.

Miutan eldontottuk, hogy kethelyszines eskuvonk lesz, az is biztossa valt, hogy a “polgarit” osszehozzuk iden nyaron, igy mar csak az ugyintezes es a datum kivalasztasa volt hatra. A datum eleg evidens volt: junius 20-at szerettuk volna, akkor van az evfordulonk, igy csak az ugyitezes lassusaga tehetett volna keresztbe. Az ugyintezes bugyraiba most nem megyek bele, egy eleg kacifantos utat jartunk be idaig, es a neheze csak ezutan jon. (Csak izelitokent: a hazassagi anyakonyvi kivonatot eloszor magyarra kell lefordittatnunk – ezt egyetlen ember csinalja az egesz orszagban-, aztan egy ujabb ut az Osloi Nagykovetsegre, ahol el kell inditani a magyarorszagi anyakonyvezest, ami 6-8 honapot vesz igenybe legalabb, es akkor a nevvaltoztatasrol es egyeb reszletekrol meg nem is beszeltunk.) A papirok eppen idoben erkeztek ahhoz, hogy meg tudjuk rendelni a gyuruket es minden osszealljon 20-ra.

Csak akkor szoltunk az eskuvo idopontjarol a csaladnak es a baratoknak, amikor mar biztossa valt a datum. Szerettuk volna, ha ezuttal nincs nagy felhajtas korulottunk, ezert csak a tanuk es mi voltunk jelen a szertartason. Azert, mert ez a mostani eskuvo az eletunk egyszerubbe tetelerol szol, es persze arrol, hogy nem akartunk masfel evet varni az eljegyzes es a hazassagkotes kozott. Az igazi unneplest jovore tartjuk, ahol mindenki ott lesz majd, aki a szivunknek kedves. (Plusz nem lett volna fair a rokonaimmal, baratokkal szemben sem, akik a rovid ido miatt nem tudtak volna kiutazni.)

Az eredeti terv szerint csak mi es a tanuk ebedultunk volna egyet a szertartas utan, ebbol vegul egy csaladi grillezes lett a kertunkben, persze a tanuk is ott voltak. Keszitettem az asztalokra grafikakat, vettunk szep, egyen-dizajnolt papir diszeket, poharakat, tanyerokat, szivoszalakat es fagyis kapszlikat, keszitettem salatat, erdeigyumulcsos limonadet, 3 fele hazifagyit; a tobbiek sutottek hamburgerzsemlet, focacciat, grilleztek hust es zoldsegeket; a torta viszont meglepetes volt. Egy gyonyoru, orgonaval, margaretaval es ibolyaval diszitett naked cake-t kaptunk, ami belul eperrel, malnaval es afonyaval volt toltve. Isteni volt!
A gyuruk egy sima ekszerboltbol vannak, a ferjeme egy egyszeru arany karikagyuru, az en arany gyurumben viszont 5 nagyon apro, sziv formaju gyemant van; es persze mindkettonke gravirozott belul.

A ruhakat nem aggodtuk tul, a ferjem sotetebb farmert viselt egy szep tonusu, kek inggel es barna hasitott bor cipovel, az en feher ruham tavalyi szerzemeny, gyonyoru esesu, apro rozsa-mintas; a szandalom H&M-es. A gyonyoru csokromat a parom novere allitotta ossze, csakugy, mint az asztali viragdiszitest es a hajamba kerult viragdiszt is. A frizuramat az o skot anyosa keszitette el, egyszeruen volt feltuzve es kaptam bele fonatot is. Kepeket a tanuk keszitettek rolunk a szertartas alatt es utan, ill. csaladtagok a grillezesen. Mindegyik sajat felajanlas volt, igy nem volt gondunk semmire.

A ferjem szulei reggel felhuztak a norveg zaszlot (ez errefele szokas nagy esemenyeknel) es mire hazaertunk, a kocsibeallonk menten a kertet is kis zaszlok diszitettek. Semmifele ajandekra nem szamitottunk, megis egy hatalmas kaspo hortenzia vart a teraszon, tobb hatalmas virag az ajtonk elott, udvozlo kartyak, ajandekdobozok, stb., ugyhogy volt meglepetes.

Voltak meglepetes koszontobeszedek is, amiket csakugy, mint a szertartast, oromkonnyek kozott hallgattam vegig. Vegtelenul halas vagyok, hogy egy ilyen szereto csaladot kaptam a ferjem reven.

A jovo evi eskuvot mar most elkezdtuk tervezni-szervezni, ugy nez ki, vegul az idei volt a kis eskuvo, a kovetkezo, magyarorszagi nagyobb lesz (tovabbra is vofely es menyasszonrablas nelkul.) Lehet, hogy Budapesten lesz, de az is lehet, hogy videken, lehet, hogy templomban, vagy eppen kertben, nem tudjuk meg. Azt viszont tudom, hogy megtalaltam a masik felem, nagyon halas vagyok, hogy o lehet a ferjem es hogy o ugyanigy erez. Boldogabb vagyok, mint valaha. ♥